Bartl József

MŰVÉSZI HITVALLÁS

Festészetemnek meghatározója a fehér szín, valamint a négyzet. A felületet fehér négyzetekkel telepítem be, ezekbe pontokat, háromszögeket, nyilat, oromdíszt, bábokat, kereszteket, vonalakat festek. A jelek konkrétak és elvontak, díszítőek és jelentést hordozóak. Tartalmilag árnyalt formák együttesei, melyek játékosak, ugyanakkor fegyelmezettek. Motívumaim a népművészetből származnak ezeket különböző geometrikus elemekkel teszem hangsúlyossá, változatossá, így válnak ikonszerű jelrendszerré.

Három szív
+

Három szív

40 x 40 cm, 1997
Kék kereszt
+

Kék kereszt

44,5 x 23 cm, 1993
Körök és négyzetek
+

Körök és négyzetek

76 x 39 cm, 1987
Négyzetek
+

Négyzetek

32 x 40 cm, 1997
Pettyezett tulipánok
+

Pettyezett tulipánok

70 x 55 cm, 2005
Rózsaszín üzenet
+

Rózsaszín üzenet

66 x 60 cm, 1989

Életrajz


1932. szeptember 25-én született Soroksáron. A soroksári sváb kultúra meghatározó hatással volt gyerekkorára.

1948–1949 Felvételt nyer a Szépműves Líceum textiltervező szakára.

1950–1952 a Művészeti Gimnázium táblaképfestő szakára jár. 

1952–1959 A Képzőművészeti Főiskola hallgatója festő szakon. Mesterei: Pap Gyula, Bán Béla, Fónyi Géza, Bernáth Aurél.

1959 Tagja lesz a Fiatal Művészek Stúdiójának.

1963 Megrendezi első kiállítását a Mednyánszky teremben. 

1964–1967 Derkovits-ösztöndíjban részesül.

1964 Népművészeti gyűjtő utakra indul Baranyába, a megvásárolt népi tárgyakat (festett ládák, faragott szobrok) felhasználja csendéletein, enteriőrképein. Inspiratív módon hatnak rá a népművészeti ornamensek és motívumok.

1965 Beválasztják a Fiatal Művészek Stúdiójának vezetőségébe, valamint tagja lesz a Képzőművészek Szövetségének.

1966 Részt vesz a Stúdió ’66 című kiállítás megrendezésében. 

1972 Beválasztják a Szentendrei Régi Művésztelep tagjai közé. Kondor Bélával és Klimó Károllyal egy időben kap állandó műtermet az újjáépített Régi Művésztelepen. 

1980 Önálló kiállítása nyílik a Műcsarnokban, ahol százhúsz festményt mutat be. 

         17 m²-es falikárpitot tervez a Mátészalkai Pártbizottság számára.

1981 A Magyar Nemzeti Galéria Műhely kiállítás sorozat keretében mutatja be fa plasztikát, üvegmozaikjait, szitanyomatait és a mátészalkai falikárpitot.

1984 Kiállítása nyílik a Szentendrei Műhely Galériában, festményein festőkéssel kialakított faktúrák jelennek meg. Németh Lajos megnyitószövegében kiemeli Korniss Dezső inspiratív hatását.

1985 16 m²-es falikárpitot tervez a XX. kerületi Tanács részére.

1992 Kiállítása nyílik a Szentendrei Képtárban.

1993–1994 Kiállít Stuttgartban, Nürtingenben, Düsseldorfban, Berlinben. 

1994 Megkapja a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét.

1995 Munkácsy Mihály-díjjal értékelik festői életművét.

1996 Kiadja Soroksári Képeskönyv című kötetét, melyben az eltűnő városképi motívumokat örökíti meg.

1997 Másodszor is megkapja a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét.

2000 Díszpolgárrá avatják Soroksáron

2000-2005 egyéni és csoportos kiállításokon szerepel Bad Cannstattban, Ulmban, Tübingenben, Stuttgartban, Berlinben 

2005-ben elnyeri Baden-Württemberg Művészeti Fődíját 

2007-ben kiállít Brüsszelben, Berlinben, Stuttgartban

2009 A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntetik ki; Életműdíjat kap a Magyar Festészet napja alkalmából

2012-2013 Nyolcvanadik születésnapjára több helyszínen kiállítása nyílik: Galéria 13, MűvészetMalom, Lenau Ház, Barabás Villa

2013. július 17-én hunyt el Budapesten.


Az életrajzot összeállította: 

Kopin Katalin művészettörténész