Benyovszky-Szűcs Domonkos | Caelestia crimina – Égi bűnök
egyéni kiállítás
Benyovszky-Szűcs Domonkos képzőművész 2023 szeptemberétől látható kiállítása a Faur Zsófi Galériában az esztétizált, láthatatlan erőszak formáira és terjedésére hívja fel a figyelmet a művészet eszközeivel.
Képzeljünk el egy hollywoodi filmet, amelyben rasszista, szexista és erőszakos jelenetek váltják egymást, happy end nélkül – ez a filmipar mai, politikailag korrektségre törekvő világában, a nem és rassz szerinti reprezentáció szabályozásával már alig fordulhatna elő. Ugyanakkor a legfelkapottabb pornográf tartalmakban a test tárgyiasítása, az abúzus különböző formáinak ábrázolása mindennapos és validált, amely ily módon rejtetten, a pornográfia keretei között terjed globálisan. De nem kell feltétlenül ilyen jellegű tartalommal találkoznunk ahhoz, hogy lássuk: a kortárs valóságunk erőszakkal telített, vizuális kultúránk egyes elemei pedig gyakran ártatlan vágykeltőnek tűnnek, miközben az elnyomó, hatalmi működés egyik alappilléreként hozzájárulnak ahhoz, hogy a rendszer folyamatosan újratermelje az elnyomást. Ezek a jelenségek "cenzúrázva" érnek el hozzánk: az erőszak különféle formáinak romantizálása, esztétizálása vagy erotizálása révén. Az esztétizált és erotizált abúzus a pornóipar legfontosabb terméke, mely a világ vezető iparágai között szerepel, Hollywood bevételének többszörösét generálva évről évre. Ezt szolgálta történetileg a kilencvenes évek végétől a minél szélesebb elérést biztosító kábelszolgáltatók éjszakai műsorideje Magyarországon, mely később az internet elterjedésével korlátlanul terjedhetett; a „pároknak tervezett”, játékfilm hatását keltő tartalmak; vagy a festészettörténetből ismerős esztétikai kódok, mint például a komplementer színek vagy a gondosan megtervezett kompozíciók használatával a pornófilmekben. Időben visszatekintve ez az ábrázolásmód a barokk festészet idején, Rubens munkássága alatt nyerte el egyik csúcspontját, aki újfajta érzékiséggel telítette az aktfestészet korábbi tradícióját, ötvözve a németalföldi zománcos grisaille (fekete-fehér) festészetet az itáliai pasztózus színfestészettel. Az eufemizált nemi erőszak egyik meghatározó előzményeként is tekinthető görög és római mitológia számos történetét festette meg Rubens. Ovidius Átváltozások című művében például több mint ötven nemi erőszak leírása szerepel, melyekre többnyire elragadtatásként, elrablásként, románcként, szerelemként vagy akár házasságként hivatkoznak a művészetben. Be kell látnunk, hogy a kultúrává tett erőszak ábrázolása évezredek óta része a vizuális kultúránknak, elég csak a képtárakban, szoborcsarnokokban járva a kiállított műtárgyakra és az általuk ábrázolt történetekre gondolnunk.
A Faur Zsófi Galériában bemutatott kiállítás arra keresi a választ, történetileg hogyan vált láthatatlanná, ugyanakkor keresetté, nézetté és akár vágyottá is a szexualitással összefüggő erőszak ábrázolása. Benyovszky-Szűcs Domonkos legújabb műveiben az ezredfordulóra jellemző "feature" pornófilmek esztétikáját kapcsolja össze az idealizált test képzőművészeti tradíciójával, mely leginkább a görög mitológiában és az istenek ábrázolásában gyökerezik. Erre utal a kiállítás címe is, Ovidiustól kölcsönözve: Caelestia Crimina – Égi bűnök. A kultúra és a mitológia is olyan médiumok, amelyek elfedik, kitakarják, megközelíthetetlenné teszik az erőszakot, a pornografizált kultúra alapjául pedig épp az erőszak észrevétlenné, láthatatlanná tétele szolgál. Ennek vizualizálása a kiállításon bemutatott műveken keresztül semmiképp sem öncélú, és ugyanúgy rejtetten ölt testet: a Rubens átiratokon megjelenő, Ovidius írásaiból választott részletek a festékrétegek közé bújtatva, a médium által kitakart üzenet allegóriájaként hívják fel a figyelmet a csábító, esztétikus felszín alatt rejlő abúzusra. Mivel mindez a klasszikus kultúra nyelvén, latinul történik, épp annyira megközelíthetetlen és elfedett, mint a pornóban rendszerszinten jelen lévő brutalitás.
A kiállítás nem keres felelősöket, nem hibáztat, nem stigmatizál, csak egy széles körben elterjedt és elhallgatott jelenségre hívja fel a figyelmet a kortárs képzőművészet eszközeivel. A festmények és risoprintek mellett a minket körülvevő, domesztikált bántalmazás analógiájára egyes művek lakástextilek (törülköző, díszpárnahuzat) formájában is teret kapnak a kiállítótérben, akár megvásárolható, hazavihető formában is. A kiállítás részeként adománygyűjtéssel kívánjuk támogatni a nők elleni erőszak területén jogvédő, segítő, kutató és köztudatformáló tevékenységet folytató Patent Egyesületet.
Megnyitó
Időpont: 2023.09.06. szerda, 19h
A kiállítást megnyitja: Tisza Kata, interkulturális pszichológiai szakértő
Helyszín: Faur Zsófi Galéria, 1114 Bp., Bartók Béla út 25.
További kapcsolódó események:
Kerekasztal-beszélgetés
Időpont: 2023.09.13. szerda, 18h
A kerekasztal-beszélgetés moderátora: Oltai Kata, művészettörténész, kurátor
Közreműködők: Benyovszky-Szűcs Domonkos, festőművész; Fülöp Tímea, klasszika-filológus, esztéta, antikvitás-szakértő; Szil Péter pszichoterapeuta
A kiállítás részeként adománygyűjtéssel kívánjuk támogatni a nők elleni erőszak területén jogvédő, segítő, kutató és köztudatformáló tevékenységet folytató Patent Egyesületet.
Helyszín: Faur Zsófi Galéria, 1114 Bp., Bartók Béla út 25.
Értsd a Kortárst! | Interaktív tárlatvezetés
Időpont: 2023. szeptember 16., szombat, 11h
A program tervezett hossza: 90 perc, maximális létszáma: 25 fő.
A tárlatvezetésen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, részvételi szándékát jelezze az info@galeriafaur.hu email címen szeptember 15-ig.
Helyszín: Faur Zsófi Galéria, 1114 Bp., Bartók Béla út 25.
Érzékenyítő műhelyfoglalkozás a Patent Egyesülettel
Időpont: 2023. szeptember 26., kedd, 18h
A program tervezett hossza: 60 perc, maximális létszáma: 20 fő.
A workshopon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, részvételi szándékát jelezze az info@galeriafaur.hu email címen szeptember 24-ig.
Helyszín: Faur Zsófi Galéria, 1114 Bp., Bartók Béla út 25.
A kiállítás megtekinthető szeptember 29-ig minden hétköznap 12:00-18:00 között a Faur Zsófi Galériában.